Jóga-aerobic Darkthrone-ra. Lámpaszerelés.

[holloangyal]

Már meg sem jegyzem, hogy milyen régóta nem írtam ide. Egyszer még visszatérek a rendes blogíráshoz, csak nem megy ez olyan könnyen, ha az enba egy ilyen analfabéta.

Az ideális hangulatjavító intézkedés: hallgassátok a Darkthrone kultalbumát, a Panzerfaustot tornázás közben! :ĐĐĐĐĐĐĐĐĐ Garantált eredmény.
Mi legalábbis röhögőgörcsöt kaptunk rajta.
Annyira borzalmas, hogy az már jó. A legendás trú brekkmötál kultkrigerek minden jel szerint még a saját normáikat is túlteljesítették, úgy betaszajtottak a felvétel során, és még véletlenül sem találtak volna el egyetlenegy takjelet sem. A dob és a gitár is pontatlan - bár a gitár talán nem annyira -, de kétféleképpen pontatlan. A dob megszólalását nem lehet másként leírni, mint a "csörög-csattog" megjelöléssel. Bűnrossz! :ĐĐĐĐĐĐĐ Fenriz mintha úgy be lenne állva, hogy egyszerűen alig találja el a dolgokat.
A gitár hallhatóan hangolatlan, a szólókezdemények... tudjuk. Egy bizonyos alkoholmennyiség után az enba nem vesz a kezébe hangszert, ha nem akarja menthetetlenül beégetni magát.
Nocturno nem hörög. Nem károg. Bebaszva óbégat, többé-kevésbé artikulálatlanul - néhány helyen határozottan az a benyomásod támad tőle, hogy nemcsak az embertelen hörgésnek szánt hangok hagyták el a száját, hanem a sör jött vissza (elnézést).

Mégis, valahogy szívből röhögtünk ezen a színvonalon aluli igénytelenségen. Akármilyen borzalmas is, mégis... Látszik, hogy ezek a jóenbaz soha nem vették magukat igazán komolyan (lehet, hogy ma már ők maguk is röhögnek az egykori alakításukon?). És akármennyire is borzalmasan rossz és igénytelen is, de valójában senkynek nem ártanak vele. Igénytelen hülyeség - bár igenis van benne inspiráció, ezt akárhogyan is próbálták, nem tudták a mérhetetlen sörmennyiséggel elmosni -, de nem sért senkyt. (Van néhány szöveg, amelyeket ma már ők sem tartanak felvállalhatónak, egyébként.)

A lámpát ma este már leszereltem.
Nem működik eléggé hosszú ideje, és az aranykezű ezermester... helyesen szólva az a sorozatszámot sem érdemlően selejtes droid, amelyik aranykezű ezermesternek szeretné hinni magát - nemhogy megcsinálni nem tudta, hanem még odáig sem jutott el, hogy kiderítse: a vezeték tört-e meg, vagy a kapcsoló zárlatos.

Emellé a három körte közül csak kettőt tudtam eltávolítani belőle. A harmadik úgy beleszorult - ilyen modern villanykörte, nem csavaros, hanem ilyen kétszemölcsös, a szemölcsöket a foglalatban bele kell trafálni a két szemölcstartóba, majd az egészet elfordítani -, hogy baromian nem jött ki. Próbáltam én, próbálta a pici baba, de nagyon nem.

Nálunk általában akkor vannak megszerelve a dolgok, ha én szerelem meg őket. Szerelem, szerelem.
Jelenleg úgy néz ki, hogy veszünk új lámpát, vezetéket hozzá megfelelő hosszúságban, aztán szerelem.

Nem mintha kifogásom volna a szerelgetés ellen.
Már régóta észrevettem, hogy mindig boldogabb tudok lenni csavarhúzóval - akár lapos fejűvel, akár csillagfejessel - a kezemben, mint főzőkanállal a kezemben.