Zene szól a fejemben

Kezdem megszokni, így ilyen sok év után.

Most, amikor felébredtem késő délutáni-kora esti szendergésemből - mert mikor máskor is kell, illetve tudnék aludni, mint ilyen lehetetlen időben? -, az agyam Manowar segítségével rendezett nekem zenés ébresztőt.

Battle Hymns. Into Glory Ride. Jajj. A zene rendkívül vidám, üdítően gyermeteg módon testesíti meg mindazon archetipikus tartalmakat, amelyek miatt az AD&D is olyan népszerű játék.

Emellé azonban mégsem annyira léha és fülületes ez a Manóháború. Az Each Dawn I Die refrénje érdekes módon akkor ragadt meg bennem, amikor oly életvidám, üde teremtés voltam, hogy a sulis évkönyvben gyászkeretet rajzoltam a saját képem köré.

"Suicide, suicide, don't ye know me?
Call to teh Master, He will come,
He will bring our resurrection.
Clothed in darkness,
He has won!"

Akkor is, ha ez csak infantilis fantázia - és AKKOR is tisztában voltam vele, hogy nem több ennél -, azért ma már elgondolkoznék, ha szülő lennék.